NMI Művelődési Intézet Nkft. Heves Megyei Irodája

Heves-megye az ország Észak-magyarországi régiójában fekszik, területe 3637,25 m² (2013). Észak-nyugatról Nógrád megye, észak-keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délről Jász-Nagykun-Szolnok megye, nyugatról Pest megye határolja. Lakosságszáma 301 296 fő (2015.), ezzel hazánk 5. legkisebb számú megyéje. A népesség 121 településen él, amelyből 1 megyei jogú város (Eger), 10 város (Pétervására, Gyöngyöspata, Bélapátfalva, Kisköre, Heves, Füzesabony, Lőrinci, Hatvan, Gyöngyös, Verpelét) és 110 község. A megyeszékhely Eger (54 867 fő/2013 év).

Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő Heves megyében – mivel a két nagy táj változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez – az ipar mellett meghatározó a szőlő, a zöldség- és gyümölcstermesztés. Erre az adottságra épülő bor- és gasztroturizmust, a gazdag termál- és gyógyvíz-készleten kialakult termálfürdő kultúra egészít ki. Heves megye turisztikai vonzerejét a számtalan műemlék, kulturális emlék és fesztivál is növeli. Ezek közül kiemelkedik történelmi emlékhelyünk Recsk és a nemzeti emlékhellyé választott egri vár. Kiemelt turisztikai célpont a megyében Eger mellett, Noszvaj, Parád, Szilvásvárad, Gyöngyös vagy a Tisza-tó környéke.

Heves megye területén az őskori ember nyomait a Bükk hegység mészkőbarlangjaiban találták meg. A mai Heves megye területét Anonymus: Gesta Hungaroruma említette írásban először, melyben Árpád és vitézeinek e vidéken, az Eger-, Tisza- és Zagyva vizének környékére való érkezését mondja el. A 14. században Heves megye területén két nemzetségi (Abák, Egri Püspökség) központ volt található. A török hódoltság idején 1569-ben Heves megye területét a Tisza középső vidékén elterülő Külső-Szolnok vármegyével vonták össze (Heves és Külső Szolnok vármegye), majd azt csak az 1876-os megyerendezés választotta szét.

Megyei feladatellátás:

• Közösségfejlesztő folyamatok indítása, a létrejött közösségek mentorálása
• Közművelődési szakemberek számára továbbképzések indítása, a képzések koordinálása
• Amatőr művészeti közösségek létrehozása, mentorálása
• Kulturális statisztika (OSAP 1438 adatlapok) feldolgozása, tanácsadás
• Közművelődési és kulturális pályázati tanácsadás (érdekeltségnövelő, hungarikum, Minősített Közművelődési Intézmény Cím és Közművelődési Minőség Díj pályázat stb.)
• Megyei szakmai napok szervezése
• Kutatások lebonyolítása a közművelődés területén
• Helyi értéktárak létrehozásának generálása, módszertani tanácsadás
• Közművelődési adatbázisok építése, frissítése
• Szakmai konferenciákon való részvétel

Idei év eredményei:

• Pajtaszínház (Megyei amatőr színjátszás): Mátrai Amatőr Színjátszó Kör – Domoszló
• HUNG 2016. pályázat: Hungarikum vetélkedő lebonyolítás a Heves Megyei Önkormányzattal
• Kulturális és közművelődési intézmények és IKSZT adatbázisok frissítése
• Kulturális Közfoglalkoztatás koordinálása (123 szervezet átvizsgálása)
• Szakmai nap szervezése Salgótarjánban
• Részvétel a III. Magyar Értékek Napján: Heves megye értékeinek bemutatása
• Közművelődést érintő beruházások feltérképezése a 2010-2017-ig terjedő időszakban
• Szakmai előadások tartása (Palócföldi konferencia az összetartozás jegyében – Balassagyarmat, Városok, falvak Országos találkozója – Gyöngyös)
• Az új Kulturális törvény javaslattételi munkacsoportjában való részvétel
• EFOP-3.7.3-16 projekt kidolgozása: 5 megyét lefedő pályázati anyag kidolgozása
• A közösségszervező BA szak, a „Közösségek Hete”, című rendezvény és a Lakitelek Népfőiskola Tessedik Sámuel kollégium népszerűsítése, résztvevők toborzása
• A „Cselekvő Közösségek” EFOP-1.3.1-15 mentori és szakmai kapcsolattartás
• Cikk írása a Szín Közösségi Művelődés folyóirat 22/1. lapszámába (“Mindig van esély ” interjú Jakab Lászlóval, a Heves megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház vezetőjével. 15-20. oldal.), a 22/2. lapszámába: „Noszvaj az ezerarcú – Interjú Bóta Géza polgármesterrel és Czinkéné Szűcs Krisztina IKSZT vezetővel)