Határon átívelő Hargita Megyenepok a Nemzeti Összetartozás Napján

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság

Az erdélyi Hargita Megye Tanácsa 2020-ban a XVI. Megyenapokat ünnepli, de a személyes találkozásokat a járványhelyzet megakadályozta. Ezt helyettesítendő a 13 magyarországi testvérmegyéjükkel online kerekasztal beszélgetést szerveztek, melynek résztvevői között Vas megye és több vasi település vezetői is ott voltak.

A XVI. Hargita Megyenapoknak különös aktualitást adott az, hogy a 2020-as év a Nemzeti Összetartozás Éve. A járványhelyzet miatt azonban személyes találkozásokra nem kerülhetett sor, ezért Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének meghívására online ünnepi kerekasztal beszélgetést tartottak, melyen Hargita 13 testvérmegyéjének vezetői, településvezetők, meghívott vendégek vettek részt. Minderre június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.

 

Köszöntőjében Borboly Csaba felidézte a megye szerepét a magyar szó megőrzésében, a magyar hagyományok továbbadásában. Hargita ugyan kis területű megye, de lelkiségben az első helyen áll Csíksomlyó miatt. Hozzátette: a határon átnyúló, Kárpád-medencei együttműködések segíthetnek a mindennapi problémák megoldásában, közös pályázatok kidolgozásában és sikeres megvalósításában, amiből a magyarság erőt meríthet.

A beszélgetésbe bekapcsolódott Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is. Gondolatait azzal kezdte, hogy vajon a nagyszüleink, dédszüleink 100 évvel ezelőtt mire gondoltak, amikor lefeküdtek aludni, és másnap egy másik országban ébredtek? Talán bíztak a csodában, de a csoda nem jött. A bizonytalanságot a hittel tudták felváltani: hittek az építkezésben, az identitás-keresésben, és talpra álltak. És a történelem viharai közepette sokszor talpra kellett állni… Erős nemzet vagyunk, mert minden megpróbáltatás ellenére megmaradtunk. A nemzeti identitásunkhoz való jognak alapvető jognak kell lennie, de ez nem irányulhat mások ellen. Végül megemlítette: ha az eltelt évszázad alatt az itt élő népek nem egymás ellen fordították volna az energiáikat, még virágzóbb hely lenne a Kárpát-medence.

V. Németh Zsolt, Dél-Vas megye országgyűlési képviselője, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a nemzeti értékpiramis csúcsán szereplő hungarikumokról beszélt, melyek között több határon túli elem is van már. Legutóbbi ülésén a Hungarikum Bizottság egyhangú szavazással vette fel a hungarikumok közé a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet, amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe. Ez az a hely a világon, ahol a legtöbb magyar ember egy időben tartózkodik.

A tanácskozást videoüzenetben köszöntötte Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök helyettes. Beszédében elmondta, hogy az a legfontosabb tennivalónk, hogy meghaladjuk Trianont. Ennek jegyében az utóbbi 10 évben mintegy 1,1 millió fővel nőtt a magyar állampolgárok száma a határon túlról. A jogszabályok adta kereteket azonban a helyben élőknek kell megtölteni tartalommal.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is köszöntötte a kerekasztal résztvevőit. Gondolatai elején emlékezett és emlékeztetett: az egykori városainkra, a tájainkra, hegyeinkre, folyóinkra. Ezen túl azonban egyesíteni kell a nemzetet a határok megváltoztatása nélkül, ez a folyamat zajlik ma. A magyarság nemcsak túlélte az elmúlt évszázadot, de meg is erősödtek a magyar közösségek. Azon kell dolgoznunk, hogy a „vesztes 20. század” után a magyarság számára elindítsuk a „nyertes 21. századot”.

A tanácskozást köszöntötte Böjte Csaba ferences atya is. Elmondta, hogy a múlton már nem lehet változtatni, ezért inkább arra kell törekednünk, hogy a kiengesztelődés, a béke útján induljunk el egymás kezét fogva. Veszélyforrásnak nevezte, hogy sok fiatal már nem hisz ebben a térségben. Szerinte a határokat el kell küldeni a múzeumba, hogy egy szebb világot építsünk a gyerekeknek. A keresztény „jöjjön el a Te országod” tehát egyáltalán nem utópia.

Ezt követően Hargita 13 anyaországi testvérmegyéjének vezetői osztották meg gondolataikat egymással és a beszélgetést a facebookon követőkkel. Ki verssel, ki személyes erdélyi élményekkel, ki közös gazdasági, egészségügyi vagy testvértelepülési együttműködéssel színezte az összetartozásról szóló mondanivalóját. Az ABC szerint az utolsók között kapott szót Vas Megye Közgyűlésének elnöke, Majthényi László. Gondolatait azzal kezdte, hogy a megye legtávolabb van Hargitától, illetve a történelmi Vas vármegyét a trianoni országhatár három felé vágta. Vas és Hargita megyék a közös értékek mentén szervezik az együttműködésüket, ennek keretében például turizmusfejlesztő projekteket valósítanak meg, de az önkéntes tűzoltó egyesületeket is fejlesztik. Érdekességként kiemelte, hogy nemcsak az ország, de a világ legnagyobb Trianon-emlékműve is Vas megyében van: a közel 20 méter magas Trianoni Emlékkereszt a Ság-hegyen. Vas és az erdélyi Hargita megyék, illetve egyes településeik szorosan együttműködnek az értékgyűjtő mozgalomban, amit a Nemzeti Művelődési Intézet módszertanilag támogat.

A megyei vezetők után további hozzászólások következtek. Mindegyiküknek az volt a vezérfonala, ami az emlékévnek és az emléknapnak is: összetartozunk!

Kuglics Gábor

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.