Intézményvezetők tudásmegosztása

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság

A Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága Intézményvezetői műhelyt indított: 2019. II. félévében négyalkalmas szakmafejlesztési folyamatot valósít meg a megyében dolgozó szakemberekkel. A vezetői gondolkodás, attitűd, készségek mind fontos terület, hiszen meghatározza az intézmények eredményességét, hatékonyságát, a szolgáltatások minőségét, és hatással van a munkatársak közérzetére is. A projekt célja, hogy a megyei hálózat erősítésével megteremtse a közös gondolkodás lehetőségét, és a tudásmegosztó alkalmak megszervezését.

Az első szakmai műhely 2019. szeptember 3-án volt. A meghívott előadó Fodor Tamás – a Cselekvő Közösségek szakmai vezetője – a közösségi alapú intézményi működtetés jó gyakorlatairól tartott előadást. A szakmai műhely másik meghirdetett témája a kiégés-motiválás volt.

A burnout, vagyis kiégési szindróma, egy speciális munkahelyi ártalom, ami egy fizikai-érzelmi-mentális kimerülést jelent. Számos területen jelen van, és minden emberekkel dolgozó szakmában fokozottan előfordul, hisz a vezetők, munkatársak egyértelműen a személyiségükkel dolgoznak. A kiégés hosszabb ideig tartó stressz, elsősorban nagy mértékű érzelmi megterhelés következtében alakul ki. Ebben az állapotban tartós tehetetlenséget, inkompetenciaérzést, csökkent munkakedvet él meg a munkatárs, motivációja és teljesítménye csökken, munkahelyi feladatait monotonnak, értéktelennek érzi. A belső frusztráció mellett gyakoribbak a munkahelyi konfliktusok, a magánéleti krízisek. Mentális és egészségügyi tünetek is jelentkeznek: alvásproblémák, táplálkozási zavar vagy éppen mentális zavarok is felléphetnek.

A kiégés létrejötte egy hosszabb-rövidebb folyamat, melynek hátterében egyéni, intézményi és társadalmi tényezők is állnak. Befolyásoló tényezők a munkakörülmények, a társadalmi és anyagi megbecsültség, a túlterheltség és a pihenés hiánya, a túlzott bevonódás, a munkahely és magánélet egyensúlyának zavarai. A káros következmények kezelésében különösen fontos szerepet játszik a megelőzés, azaz a kezdeti tünetek felismerése: a munkatárs hangulati élete megváltozik, fáradékony, motivációja, munkahelyi teljesítménye csökken, emberi kapcsolatainak mennyisége, minősége romlik.

Külső-belső tényezők egyaránt hathatnak:

  • erőforráshiány
  • kevés vagy elmaradó pozitív visszacsatolás
  • a feladatok tornyosulása, a feladatok delegálásának hiánya
  • a kudarctól való félelem, fokozott megfelelési kényszer
  • a felelősségi körök megosztásának hiánya

A munkacsoport a tapasztalatok megosztásán túl a kiégés kezelésre is kereste a válaszokat. Megelőző hatású lehet egy bizalmi munkahelyi légkör, ahol rendszeresen és őszintén lehet beszélgetni a nehézségekről. Nagyon lényegesek az egyéni tényezők, azaz mik a munkatárs motivációi, látja-e reálisan a saját munkaterületein elért eredményeket, mik azok a kihívások, amik feszültséget generálnak benne, meg tudja-e fogalmazni mivel lenne elégedett, mikor érzi magát sikeresnek. Az egyéni és a közös célok meghatározása fontos felhajtóerőként működhetnek egy munkahelyen, ha tisztán láthatóak a célok, és a közösség meg tudja élni sikereit is. Sokszor a fásultságból egy-egy régi munkaterület elengedése, és egy új szakmai tevékenység lehet a kivezető út. A vezetők sok esetben intézményi intézkedésekkel is tehetnek a megelőzésért: munkaidőkeret bevezetésével, hétvégi rendezvények utáni pihenőnapok kiadásával. Bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók és családtagjaik az intézményben elérhető kulturális szolgáltatásokat térítésmentesen, vagy kedvezményesen vehetik igénybe. Ezek rendszerét a vezető határozza meg, illetve kommunikálja a munkatársai felé.

A munkahelyi közösséggel is tudatosan kell törődni: az évente egyszer megszervezett csapatépítés nem elegendő, sokkal fontosabbak a napi odafigyelések, gesztusok és a rendszeres konzultáció, ahol a koordinációs feladatokon túl a sikerek és nehézségek átbeszélésére is jut idő.

Lényeges a féléves, éves tervezői és értékelő alkalmak beépítése, és az egyéni beszélgetések megteremtésének a lehetősége is. A munkatársak folyamatos szakmai képzése mellett workshopokat is szervezhetünk, ahol konfliktuskezelő és relaxációs technikákat sajátíthatnak el kollégák.

A tünet együttes komplex, így a megoldásokat az egyén, és az intézmény szintjén is tudatosítani kell, és közösen megtalálni a megoldást.

Az Intézményvezetői műhely további időpontjai:

2019. október 8. kedd 10.00–15.00 óra, Művészetek Háza – 2100 Gödöllő Szabadság út 6.

Módszervásár keretein belül

Intézményvezetői műhelybeszélgetés

  • Kulturális partnerségek, települési együttműködések
  • Az Intézményvezetői szabadegyetem témáinak egyeztetése

Műhelyt vezeti: Csóka Eszter a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóságának vezetője

2019. november 26–27. kedd-szerda, Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár – 2011 Budakalász Szentendrei út 9.

Kétnapos tréning 10.00–17.00 óráig

  • Intézményvezetés irányítás és menedzsment
  • Kerekasztal-beszélgetések 4 témában Pest megyei közművelődési szakemberek közreműködésével
  • Jövőműhely
  • Időgazdálkodás
  • HR kérdések vezetői szemmel

Trénerpáros:

Angyal László, a Nemzeti Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának vezetője
Csóka Eszter, a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóságának vezetője

A szakmai folyamatban való részvétel térítésmentes, de regisztrációhoz kötött!
Jelentkezés és bővebb információ a program koordinátorától kérhető:
Csóka Eszter, csoka.eszter@nmi.hu, +36-20-322-9418

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.